Feleségemmel három éve külön élünk, én pedig jelenleg külföldön lakom. Két gyermekem van, akik nem beszélnek velem. Feleségemnek mondtam, hogy indítsa el a válást, mert így, hogy külföldön tartózkodom, nem fogok tudni ott lenni az első tárgyalásokon. Van arra lehetőség, hogy én indítsam el a válást, a tárgyalásokon pedig valaki az én képviseletemben jelenjen meg? Ezen felül érdeklődnék, hogy mi alapján állapítják meg a gyermektartási díjat, valamint, hogy ezt meddig kell fizetni a gyermekek után?

Válasz:

Ha Ön indítja a pert, akkor legalább egy alkalommal személyesen meg kell jelennie a bíróság előtt, a többi alkalommal megfelelő, ha Ön helyett csak az ügyvédje van jelen.
Ha a felesége indítja meg a pert, akkor megoldható, hogy csak ügyvéd képviselje és Önnek személyesen ne kelljen megjelennie.

A tartási kötelezettség általában fennáll a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig -, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.
A felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek tartása is elképzelhető, de a tartásra kötelezett már több dologra hivatkozhat, ami miatt a tartási kötelezettséget megszünteti a bíróság. Ilyen hivatkozási alap pl. az érdemtelenség,

A tartásdíj összege:
A gyermektartási díjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli, a gyermek saját jövedelmét és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.