Láthatom-e a gyerekemet amíg önkéntes karanténban van a volt feleségemmel?

Mi van, ha eltér a véleményünk a maszkviselésről és a kijárási korlátozás végrehajtásáról?

Megtagadhatja-e a volt feleségem, hogy elvigyem a gyereket?

A kapcsolattartás jogát a törvény úgy definiálja, hogy a gyermeknek joga arra, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn; valamint a gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást köteles a zavartalanul biztosítani. A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

Alapesetben bíróság határozott a kapcsolattartás felől, így abban meg van határozva hogy a különélő szülő milyen módon és milyen napokon jogosult kapcsolatot tartani a gyermekkel. A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet vészhelyzetet hirdetett ki a humánjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebből is kifolyólag a március 28. napján hatályba lépett kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet kijárási korlátozást vezetett be, amely szerint a lakóhely elhagyására csak a rendeletben megahatározott alapos indokkal kerülhet sor. A rendelet 4. § t) pontja szerint alapos indok a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása.

Tehát mind a szülő, mind pedig a gyermek elhagyhatja lakóhelyét amennyiben annak célja a kapcsolattartás, mint gyermeki jog és mint szülői jog és kötelezettség gyakorlása.

Természetesen e kapcsolattartások során is be kell tartani a rendelet további szabályait, mint például a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolság tartása.

Tehát maga a kijárási korlátozás vagy a veszélyhelyzet nem lehet indok a kapcsolattartás elmaradására, azonban a kijárási korlátozástól függetlenül is felmerülhetnek kapcsolattartást akadályozó körülmények, amelyek miatt azt nem lehet megtartani. A kapcsolattartást akadályozó körülmény a gondozó szülő, a gyermek, illetve a külön élő szülő oldalán egyaránt felmerülhet. Tipikusan egy betegség, ami az aktuális kapcsolattartás akadályát képezheti. Többnyire a gyermek oldalán merülhet fel olyan betegség (pl. influenza), ami lehetetlenné teszi a gyermeknek a lakóhelye elhagyását. Jelen járványban előfordulhat, hogy a gyermek vagy gondozó szülője megfertőződik és emiatt hatósági karantén alá kerülnek. Vagy például amennyiben a gyermek igazolhatóan különösen kitett a fertőzésnek, illetve már szenved bizonyos alapbetegségekben, amely magasabb rizikócsoportba sorolja, akkor esetlegesen javasolt lehet a kapcsolattartás személyes elmaradása a járvány tartamára, amennyiben azt orvos írja elő. E körülményeknek igazolhatónak kell lenniük. Természetesen a kapcsolattartásra jogosult szülő oldalán is felmerülhet betegség vagy halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltság, amely meggátolhatja a kapcsolattartást. Ezen felül a felek megállapodhatnak abban is, hogy egy ideig csak telekommunikációs csatornákon tartja a különélő szülő a gyermekkel a kapcsolatot. Ezen lehetőség fokozottan ajánlott lehet olyan esetekben, mikor a kapcsolattartás megvalósulása akadályba ütközik. (pl. utazási nehézségek országok között) A szülőknek és a gyermekeknek fokozottan kell együttműködniük az ilyen helyzetekben.

A kapcsolattartás meghiúsulása esetén a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást és a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.

Amennyiben a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének, vagy a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást, vagy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza, vagy egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást akkor a bíróságtól a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása kérhető a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül. Tehát a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását 2020. március 1. napjától a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni. A gyámhivatali eljárástól eltérően a bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmezett fél a határozatban foglaltakat felróható módon megszegte-e. Amennyiben ez megállapítható, a bíróság elrendeli a végrehajtást, egyben önkéntes teljesítésre hívja fel a felet.

Mi van, ha nem ért egyet az egyik fél a másik fél járványvédelmi gyakorlatával?

Például hordjon maszkot a gyerek vagy ne, menjenek kirándulni/utcára vagy ne? Ez esetben tisztázni kell, hogy a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülő van-e feljogosítva.

Amennyiben igen, akkor a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja, amelyből kifolyólag fenti esetben

a szülői felügyeletet gyakorló szülő szava döntő. Ez viszont nem vezethet a kapcsolattartás indokolatlan korlátozásához,

alapvetően arra kell törekedni, hogy a kapcsolattartás meg tudjon valósulni.

Ha közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, akkor amennyiben a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.

Összefoglalva a gyermeknek joga van hozzá, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellenkezik. Amennyiben nincs nyomós indok a kapcsolattartás elmaradására, akkor a járvány idején is biztosítani kell a személyes kapcsolattartást.