Jogi fogalmak

A peres eljárások során olyan jogi nyelven íródnak az iratok és olyan nyelvezetet használnak mind a jogászok, mind a törvényalkotók, hogy külön szótár kell ezen fogalmak megértéséhez. A jelen cikkben folyamatosan gyűjtjük és magyarázzuk azon fogalmakat és kifejezéseket, amelyekkel találkozhat a válóper során.

birtoklás joga: A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja.

birtoklás jogalap nélkül: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

birtokos: Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.

birtokvédelem: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége. Aki cselekvőképes, az önmaga tehet bármilyen jognyilatkozatot és köthet szerződéseket.

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen 1. a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú, 2. jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt), 3. gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

felperes: A polgári perben az a fél, aki az alperes ellen a pert megindította.

gyermek hozzátartozói: A vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek.

gyermek közeli hozzátartozói: Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek.

gyermek: Egyenes ági leszármazó, közeli hozzátartozó. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény szerint gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be. (Kivétel, ha a gyermekre alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságot már korábban eléri, ilyen eset például a a 16. életévét már betöltött, de még nem 18 éves személy házasságkötéssel szerzett nagykorúsága.)

gyermeki jogok: A gyermek különleges jogi helyzetéből – abból ugyanis, hogy jogképessége teljes, de cselekvőképessége hiányzik vagy korlátozott – következő különös szintű jogi szabályok összessége és rendszere. A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége

gyermekkorú: Az a személy, aki 14. életévét nem töltötte be. Bűncselekmény miatt a gyermekkorú elkövető nem büntethető.

gyermekelhelyezés / szülői felügyeleti jog gyakorlása: Megegyezésen alapuló bontás esetén a szülői felügyelet gyakorlásában történő előzetes megegyezés kötelező. A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

gyerektartásdíj: A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás, taníttatás), a különélő szülő (aki nem feltétlenül elvált szülő) pedig elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). A tartásdíjat a gyermek szükségleteinek kielégítésére kell fordítani, azaz a lakhatásának, élelmezésének, ruházkodásának, taníttatásának biztosítására kell felhasználni.

használat joga: A jogosult a dolgot a használat jogánál fogva saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Másnak e jog gyakorlása nem engedhető át.

házastársi tartásdíj: A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Sokan azt gondolják, hogy házastársi tartás alatt kizárólag az asszonytartást értjük, pedig a Férjek is kérhetnek tartást a volt Feleségüktől, ugyanolyan feltételek alapján.

hozzátartozó: Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

illeték: Az ügyfél által az állami költségvetésnek fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások), vagy állami és önkormányzati tevékenységgel (közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, bírósági eljárás, hagyatéki eljárás, közigazgatási engedélyezés) áll összefüggésben.

járadék: Rendszeres pénzbeli szolgáltatás.

javak: Mindaz, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Vagyontárgyak (ingatlan, ingó), eszmei értékek és a jogok is.

jogi segítő: A jogi segítő a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A jogi segítő a törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el. Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki szerepel az országos jogi segítői névjegyzékben szerepel.

kényszer: Olyan hatás, amely miatt az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer hatása alatt elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt az elkövető nem büntethető.

kényszerítés: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz – amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, bűntettet követ el.

képviselet: Ha jogszabály nem írja elő a fél, ügyfél, terhelt személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja, védője is eljárhat; kivéve a jogszabály által kifejezetten személyhez kötött jognyilatkozatokat vagy eljárási cselekményeket. (Például házasságkötési nyilatkozat vagy tanúvallomás tárgyaláson.)

keresetlevél: A per megindítását szolgáló kérelem, amely tartalmazza a bíróságra és annak hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatokat, a felek adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a tényállást, a bizonyítékokat és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

kereső tevékenység: Olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot.

keresőképtelenség: Betegség vagy baleset miatt munkavégzésre egészségügyi okból miatt alkalmatlan állapot.

kézbesítési fikció: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. . Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben fentiek alapján áll be a kézbesítés, akkor kifogással lehet élni bizonyos esetekben

mediációs (közvetítői) eljárás kapcsolattartási ügyben: Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, és ha a szülők vagy más kapcsolattartásra jogosultak a gyermekkel történő kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.

modus vivendi: Ideiglenes megállapodással történő átmeneti rendezése valamely kérdésnek azzal, hogy a felek közötti nézeteltérések az állandó és hosszú távú rendezést még nem tették lehetővé.

szokásjog: A jogalkalmazó szervek szokásos eljárására utalás, hagyományos eljárási és döntési technikák, illetve tartalmak figyelembe vétele. Az ugyanolyan vagy hasonló esetekre szóló magatartások jogi jelentősége a magyar jogban a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének életszerűségre törekvésében és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő szerepében jelenik meg, amelynek a keretében a bíróságokra kötelező, általános érvényű jogegységi határozatokat adhat ki, illetve a bírói joggyakorlat számára nem kötelező erejű elvi döntéseket hozhat.

távoltartás: Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól és a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól.

vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

vagyoni értékű jogok: Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

vagyonmegosztás: Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a házasság alatt is sor kerülhet, akár bíróság által, akár a felek által kötött szerződés formájában. A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem a megtérítési igények (beruházások, adósságok törlesztése, stb.) rendezését is.

válás közös megegyezéssel: Egy jól megfogalmazott egyezségben a Felek olyan területeit is leszabályozhatják a jövőbeli együttműködésüknek, amire egy bírósági ítélettel nem lenne lehetőség. A kérelmet a házastársak közösen is előterjeszthetik, de a megegyezéses keresetnél is elegendő az egyikük aláírása a bontókeresetre. Ha a házasság felbontását mindketten kérik, akkor a Bíróság közös megegyezésük alapján bonthatja fel a házasságot. Ez esetben nem kerül sor a megromláshoz vezető okok feltárására.

válás tényállás feltárásával: A bontókeresetet bármelyik házastárs benyújthatja a bíróságra, ehhez nincs szükség a másik házastárs beleegyezésére. Ha csak az egyik házastárs szeretne válni, akkor is el lehet válni. Ez esetben ennek a házastársnak a kérelmére (ún. „tényállásos bontással”) bontja fel a Bíróság a házasságot. Ez esetben sor kerül a házasság megromlásához vezető okok feltárására, ami általában tanúk meghallgatása útján történik meg.

vélelem: Valóságnak elfogadott előfeltételezés, egyik tényből egy másik tényre következtetés helytállósága, a szabályozás vagy döntés valószínű tényállásra alapítása, amelyet jogszabály vagy akár a szerződő felek is megállapíthatnak. (Törvényi vélelem például az ártatlanság vélelme, apaság vélelme, vélelmezett fogamzási idő, kézbesítési vélelem.) A vélelem bíróság előtt megdönthető oly módon, hogy az ellenkezőjét bebizonyítják; ezek a megdönthető, megcáfolható vélelmek. Nem megdönthető és nem megcáfolható vélelem igen ritka a magyar jogban, szerződésekben előfordul ilyen, a felek által felállított abszolút vélelem.