Feleségemmel Magyar-Izraeli állampolgárok vagyunk. Magyarországon házasodtunk, de kapcsolatunk megromlott, így válni szeretnénk. Elutaztam egyik gyermekemmel Izraelbe, itt is akarok élni. Tudom úgy intézni a válást, hogy nem vagyok Magyarországon?

Válasz:

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárssal szemben, személyesen kell megindítania. A házassági perre pedig az a bíróság illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére – ez az ún. „tényállásos bontás” – vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, – egyező akaratnyilvánítása – alapján ún. „megegyezésen alapuló bontás” bonthatja fel.

A magyar jogszabályok szerint – a kiskorú érdekére tekintettel – a bontóperben az első tárgyaláson a bíróság személyesen meghallgatja a feleket, majd megkísérli a békítést, tehát ha kiskorú gyerek van, akkor az első tárgyaláson bontás nincs. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező, alapesetben viszont igen.

Ha azonban a felperes, tehát aki a keresetet benyújtja, – az előzőekben felsorolt eseteket kivéve – az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság a pert meg fogja szüntetni.

A folytatólagos tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése nem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság szintén megszünteti a pert (a mulasztás igazolására csak a tárgyalást követő 15 napon belül van lehetőség).

Ha a békítés eredményre vezet, tehát a házastársak mégsem akarnak elválni akkor a bíróság a pert szintén megszünteti.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, – mivel Önöknek kiskorú gyermekeik vannak

a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik.
A tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság véglegesen megromlott-e. A megegyezésen alapuló bontóper a házastársak bontásra irányuló kérelme közös, tényfeltárás nem történik. Azonban mind a tényállásos, mind a megegyezésen alapuló bontóper esetében is rendezni kell a házasság felbontásával kapcsolatos „járulékos” – ez a magyar szóhasználat – kérdéseket.

A járulékos kérdések a következők:

• a kiskorú gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendje
• a kiskorú gyermek tartása
• a kiskorú gyermek és a tőle különélő szülő kapcsolattartása („láthatási jog”)

az utolsó közös lakás használatának rendje (az önök esetében az izraelbe költözés okán feltételezem, hogy a feleség használja/használhatja az utolsó közös lakást)

Fentiekről kötelező dönteni, avagy a felek erre vonatkozó egyezségét jóváhagyni, tehát ezek a kötelező pertárgyak. Nem kötelező, nem minden bontóperben fordul elő, de ide tartozik még a volt házastárs tartására vonatkozó igényről való bírói döntés is (ha van ilyen igény, csak akkor).