Mi történik akkor, ha a szülők elválnak és az apa vette igénybe eddig a gyedet? Kinek jár a gyes, ki tud gyermekápolási táppénzre elmenni a gyermekkel? Kinek folyósítható a családi pótlék? Ezeknek járunk utána az pénzbeli egészségbiztosítási, valamint a családtámogatási ellátások terén.

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások közé soroljuk a csecsemőgondozási, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt is. A csecsemőgondozási díj alapvetően az anyának jár, ritka esetekben igényelheti csak az apa (például az anya halála esetén, vagy ha anya lemond a gyermekről). Válás esetén a csed is ezekkel a különleges esetekkel hasonlóan kerülhet az apához (amennyiben jogosult az ellátására).

Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy bár az anya marad otthon fizetés nélküli szabadságon gyermekgondozás céljából, de az apa igényli a gyedet. Ennek jellemzően az oka vagy az apa magasabb keresete, így ellátásának magasabb összege (például, mert anya részmunkaidős, minimálbéres), vagy, hogy az anya egyáltalán nem jogosult gyedre, csak gyesre. A gyedet tehát bármelyik szülő igényelheti, ha megfelel a jogosultsági feltételeknek. Nézzük tehát meg, melyek az alapfeltételei a gyednek!

Az a szülő, aki a szülést megelőző két évben legalább 365 napon át biztosított volt, dolgozott vagy felsőoktatási intézményben tanult igénybe veheti.
Különleges státuszt élveznek azok az anyukák, akik jogosultak a CSED-re, azaz csecsemőgondozási díjra. Ők akkor is kaphatnak GYED-et, ha a CSED vagy TGYÁS igénylésének idején megszűnt a biztosítotti jogviszonyuk, mert kirúgták őket, megszűnt a munkahelyük stb. Fontos, hogy csak azok a CSED-es szülők kaphatnak GYED-et, akiknek ez a jogosultságuk a biztosítási jogviszonyuk alatt keletkezett, és a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosítottak voltak.
Az egyetemen, főiskolán tanulók esetén kicsivel több megkötésnek kell megfelelni. A legfontosabb, hogy rendes jogcímen ne legyen jogosult GYED-re. Emellett

1. EU-s állampolgár legyen,
2. saját háztartásában nevelje a gyermeket,
3. a szülés időpontjában legyen bejelentett magyar lakcíme,
4. a gyerek vagy a tanulmányi idő alatt vagy a jogviszony szüneteltetése illetve megszűnése utáni 1 éven belül szülessen,
5. és végül két aktív féléve legyen az előző két évben. Igen fontos megszorítás, hogy egy időszakra csak egy aktív félév számolható el, hiába jár az igénylő két különböző egyetemre vagy főiskolára!

Térjünk ki még egy szó erejéig arra az esetre, ha az apa veszi igénybe a diplomás gyedet. Ez akkor lehetséges, ha az anya meghalt vagy a fenti pontoknak nem felel meg, és egyébként sem vehet igénybe GYED-et.

Amennyiben igényelte a GYED-et, biztosított, akkor elég kitöltenie a formanyomtatványokat, ellenben ha nem biztosított, viszont attól függetlenül jogosult, akkor a Tb-s kiskönyvét is le kell adnia a jelentkezésnél. Amennyiben munkanélküli, akkor a munkaügyi központban kell igényelnie, azonban, ha felsőoktatásban tanul, akkor egy másik nyomtatványt kell kitöltenie.

Ezeken kívül fent állhatnak olyan esetek, amikben külön-külön, más-más dokumentumokat kell benyújtania.

• A gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha a GYED-et ugyanazon gyermekre más igényli, nem pedig az, akinek a csecsemőgondozási díjat/terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították.
• Örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személynek pedig igazolást az örökbe fogadási eljárás elindításáról.
• Gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot.
• Magánnyugdíjpénztár tag esetén a belépési nyilatkozatot záradékkal.
• Biztosítás megszűnése után GYED-kérelemhez a korábban átvett Tb.-kiskönyvet.
• Diplomásoknak igazolniuk kell hallgatói jogviszonyukat.

Gyermekgondozási díjjal kapcsolatos további részletes tájékoztatás a Magyar Államkincstár honlapján érhető el: allamkincstar.gov.hu