A kapcsolattartás a gyermek és a különélő szülő közötti rendszeres, személyes találkozások fenntartását jelenti. A gyermeknek joga van a különélő szülőjével közvetlen kapcsolatot tartani, míg a gyermeket nevelő szülő köteles biztosítani a zavartalan kapcsolattartást.

A kapcsolattartás céljai:

  • A gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fenntartása.
  • A különélő szülő folyamatos bevonása a gyermek nevelésébe és fejlődésébe.

Kapcsolattartási jogok:

  1. Személyes találkozások: A különélő szülő rendszeresen találkozhat a gyermekkel.
  2. Elvitel: A különélő szülő időszakosan elviheti a gyermeket lakóhelyéről meghatározott időtartamra.
  3. Huzamos együttlét: Oktatási szünetekben és többnapos ünnepek idején hosszabb időt tölthet együtt a gyermekkel.
  4. Kapcsolattartás külföldön: A gyermek ideiglenes külföldre vitele, például nyaralásra.
  5. Nem személyes kapcsolattartás: Kapcsolattartás levélben, telefonon vagy más elektronikus eszközökkel.

Kapcsolattartási költségek:

A gyermek elvitelével és kapcsolattartással járó költségek a különélő szülőt terhelik. Ha nincs a gyermek érdekét veszélyeztető körülmény, a különélő szülőt nem lehet megfosztani a kapcsolattartási jogától, beleértve a külföldre vitel jogát is.

Kapcsolattartásra jogosultak:

  • Szülők: Mindkét szülő, függetlenül attól, kivel él a gyermek.
  • Nagyszülők és testvérek: Ha a szülő vagy nagyszülő nem él a jogával, a szülő testvérei és házastársa is jogosult kapcsolattartásra.

Ki dönt a kapcsolattartásról?

A kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek, ennek hiányában a bíróság vagy a gyámhatóság dönt a gyermek érdekében. A döntés során figyelembe veszik a gyermek életkorát, egészségi állapotát és véleményét is.

A kapcsolattartás szabályozása:

A kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát és feltételeit a bíróság vagy a gyámhatóság határozza meg, beleértve a felügyelt kapcsolattartás lehetőségét is.

Kapcsolattartás akadályozása:

A kapcsolattartás akadályozása jogellenes, és a kárt okozó fél köteles megtéríteni a másik félnek okozott kárt. Súlyos esetben akár bűncselekménynek is minősülhet, és büntetőjogi következményekkel járhat.

A kapcsolattartás fenntartása és szabályozása a gyermek érdekét szolgálja, biztosítva, hogy mindkét szülő részt vehessen a gyermek életében. Fontos, hogy a szülők és a nagyszülők is tudatosan figyeljenek a kapcsolattartásra, hiszen ez hosszú távon a gyermek érdekét szolgálja.

Kérjen szakértő segítséget most! Válóperes Ügyvéd Férfiaknak Budapesten